Archívum: 'vegan'


A muffin, ami mindent visz

Írta jan 31 2012

Tudom, hogy klisé, de amit eszünk, azzá leszünk, és az sem mind­egy, hogy milyen hangulatban főzünk, vagy fogyasztjuk el az ételt. Azért örülök nagyon ennek a lehetőségnek, mert ezeket az ételeket mind móka és kacagás elkészíteni, és hiszek abban, hogy a jó kaja összehozza az embereket…

Lassan tíz éve, hogy a sütés és főzés a szenvedélyemmé vált, amikor pedig három éve vegán lettem, egy új világ tárult ki előttem a konyhában. Szerencsére sok barátom épp olyan jó séf, mint én. Amikor Londonban vagyok, egy biokávézónak is sütök muffinokat, a könyvem címe sem véletlenül Lélekbonbon, sőt az esküvőnkre is én főztem, 72 emberre. A Cosmopolitan főszerkesztőjével arra jutottunk, hogy 10 perc kavarás címmel minden kedden lehozom egy szimpla, egészséges és természetesen elképesztően finom étel receptjét a cosmo.hu-n.

Amikor egy kelet-londoni kávézónak készítettem muffinokat, reggelente minimum négy tálca készült, négy külömböző ízben. És bár sokan úgy képzelik, hogy a süteménykészítés olyan állapotokat idéz elő a konyhában, mintha Lady GaGa és Madonna összeverekedett volna, az igazság az, hogy cupcake-et sütni valóban kimeríti a tiz perc kavarás fogalmát.Ha most gonosz akarnék lenni, közzétennék valami puccos muffin receptet (mondjuk a citrom- vagy levendula tortácskáét) és innentől fogva időről-időre újabb muffinokkal bombáznám a népet (persze nem szó szerint, mint Lucy Liu a Charlie Angyalaiban). Én azonban megkegyelmezek, és most elárulom a nagy titkot: ha egyszer megtanulod a világ legegyszerűbb muffintésztájának receptjét, nem lesz többé szükséged útbaigazításra.

A hozzávalók, 12 darabhoz:

– két csésze liszt (ha nincs “hivatalos” csészéd, használj egy kb 2 decis bögrét)
– egy zacskó sütőpor
– egy csésze cukor (nádcukor rocks!)
– egy kiskanál fahéj
– fél csésze olaj
– egy csésze víz, vagy más folyadék (ezt később kifejtem)
– kétszer fél csésze “finomság” (ezt is később kifejtem, na)

Legyen kéznél:

– muffintepsi (a szilikonos a csúcs)

– két keverőtál: egy nagyobbacska evőkanál a keveréshez és egy kisebb adagoláshoz

Hajrá!

1. Melegítsd elő a sütőt 180 fokra.
2. Szórd ez egyik tálba a lisztet, sütőport, fahéjat, cukrot, és kutyuld őket jól össze.
3. És akkor a “finomság” is mehet bele a lisztes cuccba: ez lehet fél csésze mák és fél csésze durván tört mandula, vagy lehet akár aszalt füge apróra vágva, zabpehellyel. Gondolj a kedvenc deszertedre, és teremtsd újra a konyhában: ha Bounty-rajongó vagy, használj kókuszreszeléket és csokit, de ha a Snickers a fétised, hasznáj sós mogyorót (igen, isteni lesz), és csokis karamella cafatokat. Szárnyalljon a fantáziád!
4. A másik tálba öntsd bele az olajat, és a vizet, vagy pedig…
5. …ismét ideje kreatívnak lenni. Rajtad áll, hogy milyen muffint készítesz, de az arányokat be kell tartanod. Leírok pár variációt, te pedig indítsd be az agyad. Víz helyett az olaj mellé önthetsz narancslevet (csokival-dióval nyerő), kókusztejet (citromhéj reszelékkel, mandulával szuper), pezsgőt (fehér csokival és aranymazsolával lenyűgöző). Akár lekvárt is használhatsz, vizzel lazítva, és extra ízélményért löttyinthetsz bele egy kiskanál balzsamecetet, vanília aromát, vodkát, vagy azt a fura piát, amit karácsonyra kaptál a nénikédtől, és sosem tudtad, mihezd kezdesz majd vele.
6. Forgasd össze a két keveréket, de ne keverd túl vehemensen, mert a sütőpor már dolgozik is, hogy habosra, lazára fújja fel a tésztát. Ha brutálisan kavarsz, mint Lindsay Lohan a koktélbárban, összesik a cucc. Figyeld az állagát, kb olyannak kell lennie, mint a múlt héten közzétett hummusznak. (Ha nem azt nem készítetted el, akkor barack a fejedre.)
7. Kanalazd a tésztát a muffinformába! Ha nem szilikonosat használsz, béleld őket papírkapszlival, vagy egyszerűen csak vagdoss ki négyszögeket sütőpapírból, és béleld ki a gödröcskéket. Ne töltsd őket teljesen tele, mert a sütőben rendesen megduzzadnak majd.
8. Mielőtt benyomod a forró katlanba, gondolkozz az utolsó simításokon. Ha nem akarsz flancolni, már mehet is a sütőbe, ha visszafogott dekorra vágysz, szórd meg a tetejét valamivel, amit a tésztába tettél (tört magvak, csokimorzsa, ilyesmi), ha pedig fel akarod venni a versenyt a New York-i cool arcok kedvenc sütödéjével, a Magnolia Bakery-vel, készülj fel egy utolsó, egyperces kavarásra: neked szól a +1. pont.
9. 22 percet sülnek a muffinok, középre csúsztasd a rácsot. Minimum 15 percig NE nyisd ki a sütő ajtaját, ám ha ez után úgy látod, hogy nagyon pirul a tetejük, finoman takard le egy sütőpapírral. Ha letelt az idő, kapd ki a tepsit, es hagyd békén tíz percre, majd ügyesen szedd ki őket, és helyezd a sütikéket egy rácsra hüldögélni.
+1 …és akkor a máz: ehhez szükséged lesz egy zacskó porcukorra, és a kézügyességedre! Egy csésze porcukorba kezdj el vizet csepegtetni, de nagyon óvatosan, mert ha sok lesz, használhatatlanná válik. Folyamatosan kevergesd egy kiskanállal, egészen addig, míg krémes állagú nem lesz, mint a mascarpone. Igen, a cukor képes erre! Ha variálni akarsz rajta, színezheted pár csepp presszókávéval, citromlével, de természetes, íz nélküli ételfestékeket is vásárolhatsz, ha nagyon ráindulsz a cupcakekészítésre. Kanalazd a kihűlt muffinok tetejére, és koronázd meg őket egy szem friss eperrel, szederrel, egy kocka csokival, nád-kockacukorral, vagy amivel csak kedved szottyan.


Ezen a blogon összegyűjtve megtalálod a különlegesen finom, egyszerű, de ami talán a legfontosabb: vegán recepteket, hogy a jövőben egységesen, felcimkézve vissza lehessen őket keresni.

 

Az állatoknak minden ember náci…

Írta nov 29 2010

Tegnap éjjel izgalmas beszélgetésbe bonyolódtam a Kabbala Központ budapesti tanárával: Daniel Eldar elmesélte, hogy egy középkorban élt bölcs, Izsák Lúria szerint a húsevés könnyedén beszennyezheti az emberi lelket, és a kabbala szerint nincs jogunk állatok sorsa felett rendelkezni. Ma éjjel az inszomniától vezérelve végeztem egy kis kutatómunkát

Fájdalmas… az igazság.

“Mindannyian Isten teremtményei vagyunk – az hogy kegyelemért és méltányosságért imándkozunk, miközben tovább esszük az állatok húsát, amiket miattunk öltek meg, számomra összeegyezhetetlen. Én akkor is vegetáriánus maradnék, ha az egész világ elkezdene húst enni. Ez az én tiltakozásom a világ állapota ellen. Atomenergia, éhínség, kegyetlenségek – lépéseket kell tennünk ellenük. Az én lépésem a vegetarianizmus. És azt gondolom, hogy egy nagyon fontos lépés. Gyakran emlegetik, hogy az ember mindig is evett húst, mintha ez megbocsáthatóvá tenné, hogy továbbra is ezt tegyék. Ha ezt a logikát követjük, akkor azt sem szabadna megakadályozni, hogy ember embert öljön, hiszen ez is ősidők óta megtörténik. Az állatokkal szemben, mindenki nácivá válik… Az állatok számára ez egy örök koncentrációs tábor.”

Isaac Bashevis Singer, Nobel-díjas amerikai író

Organic & Natural – új feladat, régi szenvedély

Írta okt 10 2010

Késő éjszaka volt, mikor a londoni házunk konyhájában még javában izzott a sütő, és forogtak a fakanalak: életemben először “rendelésre” sütöttem. Aki követi a pályámat, vagy picit is ismer, pontosan tudja, hogy a sütés és főzés évek óta a szenvedélyem, és most, hogy a londoni Organic & Natural felkért, hogy süssek és szállítsak nekik vegán muffinokat és tortákat, egy újabb merész álmom vált valóra.

Jesszus, akkor te nyúlkaját eszel?” – kérdezik tőlem gyakorta azok, akik el sem tudják képzelni a kulináris kéjeket zsír, tojás és tejtermék nélkül. Lassan egy éve vagyok meggyőződéses vegán, és bármilyen hihetetlen, semmi sem hiányzik az asztalunkról. Sütök foszlós kalácsot, kelesztek pizzát, főzök magyaros pörkölteket és főzelékeket, imádok az indiai és mexikói ízekkel kísérletezni, és mindennél jobban szeretem, mikor egy gőzölgő, kívül ropogós, belül pedig csokoládéfolyótól duzzadó brownie-t halmozhatok fel az asztal közepére. Mivel rendszeresen kapok üzeneteket, hogy mikor osztom már meg a receptjeimet a nagyvilággal, ezért úgy határoztam, mától kezdve a finomságok is helyt kapnak itt a blogon. A brownie azért tökéletes kezdés az újonc vegánoknak, mert – szemben a flancos tortákkal és szofisztikált croissant-okkal – nem kell csinosnak lennie. Épp ellenkezőleg: minél dekadensebben omladozik, minél csábítóbban peregnek le a csokimorzsák a tálca szélén, annál biztosabb, hogy holnap ilyenkorra egy falat sem marad a desszertből. Tipikusan az az édesség, ami éppolyan rövid idő alatt fogy el, mint amilyen hamar elkészítettem. Mivel meggyőződésem, hogy a mérlegek – a fürdőszobában és a konyhában egyaránt – a Sátán cimborái, ezért én a lakás “összes termeiből” száműztem őket. Ahogy a kedvenc farmerom tökéletesen elegendő ahhoz, hogy megállapítsam, nem vittem-e túlzásba a csokoládémámort, egy egyszerű csésze is éppen elég segítség a méricskéléshez. Nagyjából két és fél decis bögrével számoljunk, de persze ez sem szentírás.

Hozzávalók

2 csésze finomliszt
½ csésze teljes kiőrlésű liszt (így ráfoghatjuk, hogy fitnesz süti)
1 tasak sütőpor
1 csipet szódabikarbóna
1 csipet só
1 rúd vanília (vagy egy löttyintésnyi aroma, ne legyünk túl sznobok – viszont akkor a nedves hozzávalókhoz adjuk majd)
50 gramm valódi holland kakaópor (ehhez viszont ragaszkodom)
50 gramm durvára tört dió vagy pekán dió
50 gramm fekete csokoládé (tudom, hogy nagy a kísértés, de a tábla másik felét tegyük félre a mázhoz…)
100 gramm margarin vagy 1 dl semleges ízű olaj (legjobb a dió)
1 dl erős eszpresszó
szénsavas ásványvíz
édesítőként pár csepp stevia / pár kanál datolyaméz / egy csésze nádcukor

A mázhoz

3 evőkanál nádcukor
3 evőkanál durvára tört dió
1 evőkanál margarin
1 evőkanál datolyaméz
50 gramm fekete csokoládé

1. A liszteket, a sót, a sütőport és a szódabikarbónát alaposan összekeverem, és belekapargászom a vaníliarúd illatos tartalmát. Hozzászitálom a kakaóport, beleszórom a diót, és egy konyhai ollóval belevagdosom az edénybe a csokoládét – nem kell, hogy egyformák legyenek, a mázlistáknak nagyobb falatka olvadó gyönyör jut majd. Ismét összekeverem a száraz összetevőket.

2. Egy másik edényben összekeverem az olvasztott margarint vagy olajat, a presszókávét – nyugodtan készíthetjük instant porból is -, és ha folyékony édesítőt használok, az is ide kerül. Ha csak cukor van otthon, azt előtte feloldom egy csésze szódavízben. A stevia egy egyelőre csak bioboltokban kapható, természetes édesítőszer, amely százszor (!!!) édesebb, mint a cukor, így néhány csepp is elég belőle. Nincs keserű utóíze, hiszen nem egy gyanús kemikália, hanem egy növény párlata, és ráadásul nem is hizlal – meggyőződésem, hogy néhány éven belül rendesen felforgatja majd az édességipart.

3. Addig is, a nedves összetevőket összekutyulom, beleöntöm a lisztes keverékbe, és fakanállal emelgetni kezdem, hogy mindenhová eljusson a folyadék. Most kezdődik a kedvenc részem! A fakanállal folyamatosan emelgetve a tésztát, óvatosan felöntöm szénsavas vízzel, egészen addig, míg olyan állaga nem lesz, mint egy csokoládéhabnak vagy pudingnak.

4. Ekkor sütőpapírral kibélelek egy nagyjából 20X30-as méretű sütőtálat, és belekanalazom a mouse-ra emlékeztető tésztát. 180 fokon, a középső rácson 15-20 perc kell neki, de ennél tovább sütni szigorúan tilos, mert kiszárad.

5. Elegáns mozdulattal kiemelem a papír fülénél fogva, és rácsra helyezem, majd sebtiben nekiállok a máznak. Felolvasztom a cukrot, és mikor már kezd megbarnulni, beleszórom a diót, majd mindet meghempergetem a karamellben. Rákanalazom a margarint – ez összerántja a karamelldarabkákat, ilyenkor kelnek életre azok a ropogós kis mini meteorok, amikre olyan jó lesz ráharapni. Ha már kicsit megnyugodott a sercegő margarin, kockákban hozzáadom a csokit, majd a mézet, és ha megolvadtak, voilá, kész is.

Én még langyosan kör alakú tálcára pakolom a brownie-t, 12 kockára vágom fel, és háromszintes piramist építek belőle, majd minden darabot meglocsolok a kissé már kihűlt karamellás-diós csokoládéfolyammal. Hadd csepegjen-csorogjon a sütik oldalán, nem az osztrák Sacher cukrászat mérnöki pontossággal szerkesztett egyen-tortáját készítjük, hanem egy bohém brownie-t! Az újkori Bábel-tornyába kóstolva vészesen közel kerülünk a mennyországhoz, de a bibliai történet tanulsága szerencsére nem veszélyeztet minket: ha van olyan szó, amelyet a világ minden pontján, minden nyelven megértünk, az nem más, mint a csokoládé!

Szülinapokra és egyéb “sátoros ünnepekre” ugyanezt a tésztát tortaformában sütöm meg. Mikor nagyjából kihűlt, két egyenlő lapra vágom éles késsel vagy damillal. A rétegek közé, illetve a torta tetejére vegán sajtkrémből, datolyamézből és egy egész tábla csokoládéból összeolvasztott krémet készítek, és attól függően, hogy kicsinek vagy nagynak készül, elegáns csokiszirmokkal vagy színes cukorkákkal díszítem.

-