Tanulj te is repülni!

Írta ápr 21 2011

Sosem felejtem el, mikor kiskoromban a nyakamban viselt malát vagy a csuklómra tekert vörös fonalat nézegetve az ovistársam megkérdezte: mit jelentenek az amulettek? Amikor viszont röviden csak annyit feleltem neki: olyasmit, mint számodra az apró kereszt a nyakadban, kerekre nyílt szemekkel bámult rám. “Miért, az jelent valamit?”

Később az általános isiben is szembesültem vele, hogy néhány osztálytársam egy hittanóra után lazán besózott egy csigát, vagy lefejezett egy szarvasbogarat, csak úgy viccből. Azt hiszem, még a tízet sem töltöttem be, amikor először fogalmaztam meg magamban: a vallás – anélkül, hogy valaki lelki fejlődésének eszközeként tekintene rá – épp olyan, mint a babaként ránkragadt becenevünk. Sokakban kamaszkorukig fel sem merül, hogy sosem adta áldását rá, hogy az egész utca Bömbinek, Mókinak vagy Pipinek hívja. Ahogy arra sem, hogy megkereszteljék, megszabadítsák az előbőrétől, vagy vasárnaponként istentiszteletre hordják, esetleg rendszeres palacsintapartikra a tiszteletes otthonába… megtörtént eset.

Én magam buddhista családban nőttem fel, a tibeti mantrák mormolása közben pedig már gyerekként is fél szemmel a magyar szöveget követtem, hogy megfejtsem a kódokat. A vallási hagyományainknak ugyanis – bár sokszor csupán berögzüléseknek tetszenek – mindig vannak spirituális gyökerei. A Biblia tanításai is metaforikus értelemben segítenek a hétköznapok során – hiszen nem fizikai értelemben építünk égigérő tornyokat, hanem büszkeségünk, egónk tör az égig. A Vörös-tenger kettéválása az izraeliták előtt nem egy természeti jelenséget vagy egy David Merlini trükkjeit megszégyenítő varázslatot kíván szemléltetni, hanem a mindannyiunk birtokában lévő csodát: a teljes bizonyosság erejét. Épp ezért tartottam fontosnak, hogy – ha már Izraelben töltöm a nyugati kulturában zsidó húsvétként emlegetett Pészahot – utánajárjak, mit is ünneplünk valójában, a felszín alatt. Kutatás közben pedig valódi időkapura bukkantam…

A Pészah kozmikus időkapuja a Kos havának teliholdjakor nyílik meg, és egy olyan világba vezethet minket, ami 0% egót és 100% tiszta Fényt jelent. Ez az ünnep lehetőséget teremt arra, hogy ráakadjunk a lelkünk mélyén feketéllő negativitásokra, amelyek megakadályoznak minket a lelki fejlődésünkben, és nem mellesleg abban, hogy helytálljunk a munkahelyünkön, megtartsuk a pasinkat, vagy épp rászánjuk magunkat arra a hónapok óta tervezett nyersdiétára/jógatanfolyamra/hastánckurzusra.

A Kos havának 15. napján a Fény elér, és felfed minden apró sötétséget. Mindannyiunk életében van valami – egy rossz szokás, egy működésképtelen kapcsolat vagy a karácsonyi úszógumi -, amelyről szentül hisszük: ettől lehetetlen megszabadulni. A Pészah üzenete nem  más, mint hogy – ahogy az izraeliták az egyiptomi rabszolgaságot – a legrosszabb rémálmot is képesek vagyunk a hátunk mögött hagyni.

Tegnap este a kedvesem családjával, gyertyafényben ültük körül a Széder-tálat: egy furcsa tányért, amely olyasféle evilági, spirituális kapu, mint Harry Potter zsupszkulcsa vagy Neo piros kapszulája a Mátrixban. Maga a tányér, amin az ételeket elhelyezzük, a materiális világ. A rajta lévő pászka az elhivatottságot jelképezi, az égett csirkenyak  – amelyet vegánként igyekeztem tapintatosan odébbpasszolni – segít megszabadulni a negatívitástól, a tojással – amelynél ismét exkuzálnom kellett magam – feladjuk a bennünk tomboló részesülési vágyat, a keserű torma pedig a halál ízét kóstoltatja meg velünk. A legbizarrabb fogás, a zavaros lekvárra emlékeztető Haroset három gyökérből és hét gyümölcsből készül, és a spirituális munka iránti elkötelezettséget szimbolizálja, ha pedig még mindig nem volt elég a zöldségből, a petrezselymet sós vízbe mártva megédesítjük azokat az ítéleteket, melyek a következő évben ránk várnak. Végül pedig egy csodálatos hír az állandó fogyókúrázóknak: a saláta segít egyesíteni az erőinket, hogy eltávolítsuk a káoszt a világból.

Amikor a telihold fényében fürödve nyugovóra tértem, a hasamnál jobban már csak a fejem volt tele: azon merengtem, vajon átugorva a csibehúst és a tojást én is keresztülléphetek-e az időkapun, vagy kint rekedtem a többi vegával és azokkal, akik épp hímestojásokat festenek a közelgő húsvét alkalmából. És bár válasz nem érkezett sem Mózestól, sem a mellettem hortyogó páromtól, éjszaka furcsa álmot láttam, amely száz szónál is többet ért. A kabbala tanai szerint Isten neve – héberül Vav Vav Lamed – azt jelenti: dacolni a föld vonzásával. Azt hiszem, a Pészah, a húsvét, a ramadán, sőt a tiszteletesnél rendezett palacsintaparti is éppen erről szól: néhány órára, napra, hétre igyekszünk elszakadni attól a hittől, hogy a boldogságunk a csípőnk körméretéből, a mahagóni konyhabútorból vagy az új iPhone-applikációnkból fakad. Amikor pedig ezt az életszemléletet nem csupán egy ünnep kedvéért tesszük magunkévá, hanem azért, hogy mindannyian boldogabban élhessünk a Földön, világossá válik: hétköznapi vágyaink olyanok, mint a gravitáció. A földhöz láncolnak minket. Álmomban azonban félelem, ragaszkodás és fizikai szárnyak nélkül repültem a tenger felszínén remegő ezüsthíd felett. Ha csak egy éjszakára is, de kiléptem a mátrixból.

Az írás a life.hu oldalon jelent meg.

10 hozzászólás : “Tanulj te is repülni!”

  1. szena 24 ápr, 2011 10:36

    we know Lama Ngawang, you saw it many times (this is the place for the details what we will never say?) and work out the influencies (rezgesek? as you said it in an other interview about fights when kata and gyula was breaking up) ……….search man search……..who was the first teacher of Lama Ngawang?
    what you can transform in your life to clear light?………and how great it will be than?……….

  2. szena 24 ápr, 2011 10:42

    you was flipping far away in your freak…..and it can be just that funny, and powerfull turn what you love so much………i remember you you are strong……..just do it……….if not for yourself than for your mother…….

  3. szena 24 ápr, 2011 10:47

    “anya” tantra motivations are based on desire…….but don’t loose the “view”. as Lama Ngawang said it: the tantra is Up or down

  4. szena 24 ápr, 2011 10:51

    time for you also ” tanulj te is repulni”

  5. szena 24 ápr, 2011 11:02

    lets make it simple:
    in the present situation, what is the motivation that is the fruit

    it is the joy of energies, or it is as your mother, using the energies to do something with it? do not forget mothers love their kids always…….but you by yourself also can do something

    (for sure KATA would do )

  6. szena 24 ápr, 2011 11:05

    i hope……….really hope you are better than just delete my comments without one word……..you know it is the truth anyway

  7. szena 24 ápr, 2011 11:29

    by the way if i would be a teacher as Csopel……i would never destroy a family as he was doing with yours

  8. szena 24 ápr, 2011 11:32

    and i am father, i have two kid…….and they are the reason why i don’t disappear in a retreet as Gyula was doing it for 3years, because i love them more than my own enlightement

  9. szena 24 ápr, 2011 11:45

    lets say there are real stories , why are you npt talking about…….are a rebel, or you are not touching subjects because it is a church? people would understand you……

  10. K.P. 30 máj, 2011 18:15

    Azért a buddhizmust a kabbalával nem kellene keverni. Ahogy körbenézek a világban, azt látom, hogy pld. Izrael (persze rajtuk kívül lehet még egy pár államot felsorolni) tervekkel rendelkezik a jövőre nézve, vagyis vágyaitól vezérelve szeretné alakítani a világot. Az, hogy milyen irányba, azt már mindenki döntse el érzelmeitől és hitétől stb. függően.
    Ha Tibetet nézem pld., nem ez a gondolkodásmód a meghatározó. (Összefoglalva: Izrael a nyugatias gondolkodásmódot testesíti meg emiatt számomra, míg Tibet nem.) Ez csak saját véleményem, nem muszáj egyetérteni, de úgy érzem, ezt muszáj volt megjegyeznem.

Trackback URI | Comments RSS

Mi a véleményed?

*