Archívum: 'vegan'


Ledőltem a Díványra!

Írta márc 20 2014

Drága jóbarát, míg a steinerkristof.com egy napon új életre kel, és feltámadik, mint hamvából a főnix a Harry Potterben, kövesd írásaimat a Díványon és a Facebook oldalamon! Angol nyelven továbbra is blogolok a WhiteCityBoy blogon – az ehhez kapcsolódó Facebook oldalamat itt találod. De van ám még tovább is!

Magyarul ugyanis – a nyomtatott lapok mellett – az Index.hu populáris kult potrálján folytatom az írást: vegán receptekről, könnyű spiritualitásról, filmekről, dalokról, utazásról, életről-halálról mesélek, ahogy azt már tőlem megszokhattad.

IDE KATTINTVA MINDIG MEGTALÁLOD AZ INDEX / DÍVÁNY ROVATOM LEGFRISSEBB, ÉS ARCHIV CIKKEIT IS.

IDE KATTINTVA AZ INDEX “Nesze!szer” BLOGON VASÁRNAPONKÉNT MEGJELENŐ ÚTJEZŐIMET OLVASHATOD.

EZEK ITT PEDIG KORÁBBI CIKKEK TŐLEM ÉS RÓLAM AZ ORIGO / LIFE.HU-N 

ITT KÖVETHETSZ FACEBOOKON – ÍGY NEM MARADSZ LE A NYOMTATOTT SAJTÓBAN MEGJELENT ÍRÁSAIMRÓL. 

Próbáld ki a húsmentes hétfőt!

Írta jan 04 2013

Néhány napja kaptam egy mailt, amelyben ez állt: „Mindig olvasom az írásaidat, és hétről hétre úgy érzem, mintha direkt nekem írnál: az üzenetek valahogy mindig tökéletesen passzolnak egy aktuális élethelyzetemre. Most viszont nem emiatt írok. Tudom, hogy te vegetáriánus vagy, és sokszor olvasom, hogy kiállsz emellett az életmód mellett. Én világ életemben húsevő voltam, és bevallom, nem szeretem rosszul érezni magam emiatt, ahogy az sem esik jól, ha valaki ítélkezik felettem, amiért húst eszem. Te is folyton arról írsz, hogy fogadjuk el egymást… mit tanácsolsz nekem, aki nem akarom feladni a húsevést. Vagy méginkább… miért adnám fel?!”

Don’t u just love dinner leftovers at midnight? ;)

Sokáig gondolkoztam rajta, mit is válaszoljak, mikor végül eszembe ötlött, hogy valószínűleg ez a kérdés nem egyedül Katában, hanem másokban is felmerülhetett. És mivel eszemben sincs térítőként viselkedni, vagy sarkos véleményt alkotni, úgy határoztam: a heti útjelzőt kivételesen a húsevés, pontosabban a hús nem-evés témájának szentelem. Mielőtt négy évvel ezelőtt vega lettem volna, én voltam a világ egyik legnagyobb húsevője: félkilós argentin steakeket tüntettem el, és rajongtam a dupla sajtburgerért. A világ akkor kezdett megfordulni velem, amikor egy nap kedvenc éttermemben egy libacombot falatoztam óriási élvezettel, miközben Özge, a kíniai meztelenkutyám az ölemben szuszogott. Ahogy ott feküdt, nem tudtam nem észrevenni: a kis combocskája szinte hajszál pontosan ugyanolyan formájú, méretű, mint Özge virgácsa Felmerült bennem a kérdés: mégis miben különbözik a tányéromon lévő élőlény az ölemben lévőtől. Ettől fogva minden alkalommal, amikor valamilyen „állatot” ettem, átfutott az agyamon a gondolat: valószínűleg csak idő kérdése, és el fogom hagyni a húst…

Ám mivel nem akartam csak úgy beleugrani a vega-létbe anélkül, hogy tudnám, hogyan is kell ezt okosan csinálni, előbb olvasgatni kezdtem a weben. A húsmentes étkezést népszerűsítő honlapokról hamarosan megtudtam, hogy az elmúlt negyven esztendőben állattartás érdekében az Amazonasz dzsungeleinek 90 százaléka lett a takarmánynövény- termesztés áldozata. Egyes kutatások szerint a nagyüzemi állattartás – és így a hús, tojás és tejfogyasztás – az üvegház-hatást okozó gázok 51%-áért tehető felelőssé – ez jóval több, mint amennyi a repülőgépek, vagy autók mérgező gáz kibocsátása. Ráadásul az antibiotikumokon és mérgező adalékokon élő állatok után olyan káros anyagok kerülnek az élő vizekbe, amelyek az óceánok élővilágát is veszélyeztetik. Belefutottam Alec Baldwin “Meet your Meat” című filmjébe is, amelyből megtudtam: a domboldalon legelésző bocik, és édesen kapirgáló pipik manapság csak a nagymamák kertjében, és a mesekönyvekben léteznek – és persze a bio farmokon. Ám a szupermarketek, gyorséttermek, nagybani piacok és a legtöbb vendéglő által kínált tojás, tejtermékek és húskészítmények „donorai” soha életükben nem voltak friss levegőn, és a napfénnyel sem találkozhattak. A szerencsésebb baromfik még levágás előtt elpusztulnak szívrohamban, vagy tüdőbetegségekben pusztulnak el, hiszen a génmanipulált „csodaszereknek” köszönhetően abnormális méretűre dagadnak. És mivel a madarak gyakran egymásnak esnek a stressz hatására, rutin, hogy a keltetőből kikerülve tűzforró pengével csípik le a csőrüket.

És bár még ma is tartja magát az a feltételezés, hogy aki nem eszik húst, nem jut elég fehérjéhez, így számtalan betegség és gyors öregedés vár rá, ha egy pillantást vetünk azokra a sztárokra, akik elbúcsúztak a húsevéstől,
világossá válik: ha valaki okosan állítja össze a vegetáriánus, vagy vegán étrendet, fényeebben és egészségesebben ragyog majd, mint valaha. Olyan hírességek, mint Gwyneth Paltrow, Bryan Adams, Gillian Anderson, Kate Bosworth, Cheryl Crow, Sophie Ellis Bextor, Leona Lewis, Chris Martin, Moby, Yoko Ono, Kelly Osbourne, Kevin Spacey és Twiggy mind azt tanácsolják: ha valaki nem tud, vagy nem akar átigazolni a vega-csapathoz, legalább hetente egyszer tartson „húsmentes hétfőt”. A sztárok, a média mellett nagyhírű éttermek s csatlakoztak a kampányhoz, és hétfőnként vegetáriánus menüt kínálnak. Legendás séfek, és húsevő ínyencek világszerte, és Magyarországon is nyitottak a veganizmusra: Linda Long „Great Chefs Cook Vegan” című szakácskönyvét például Mautner Zsófia, a szeretett gasztro blogger, a Chili és Vanilia szakácskönyv szerzője is előszeretettel ajánlja olvasóinak.

Dinner time

Mostanság két amerikai ex-modell, Rory Freeman, és Kim Barnouin vegán Bibliái tartják lázban a divat, a szépség és a társadalmi felelősségvállalás híveit világszerte. A két hölgy Skinny Bitch címmel dobott piacra a női magazinok és pletykalapok nyelvezetét idéző kézikönyvet, mely egycsapásra Hollywood kedvence lett – Victoria Beckham például egy lépést sem tesz nélküle. Persze Posh nem csak a szépségét, hanem családja egészségét is védi: egy friss kutatás eredménye szerint a jól összeállított vegán étrend minimálisra csökkenti a rákos betegségek, és a szívroham kockázatát, a növényi fehérjék, rostok és szénhidrátok pedig minden szükséges tápanyagról gondoskodnak. A hazai biopiacok és reform élelmiszereket kínáló üzletek pultjai roskadoznak a sajtot és tojást is kiváltó tofutól, a húsok helyettesítésére tökéletesen alkalmas szejtántól – azaz búzafehérjátől, és bár az átállás sokak számára eleinte nehézkes lehet, anyagilag is megéri: egy kiló füstölt tofu ugyanis nagyjából 1500 forint, míg ugyanennyi átlagos árú füstölt sajt 4000 forintba kerül. Aki pedig sosem szeretne, és nem is akar lemondani a húsevésről, annak is alternatívát kínál az itthon is működő „boldog állat” jóléti program. A mozgalom térhódításának köszönhetően olyan baromfi, marha, sertéshúst, és tojást és tejterméket is vásárolhatunk, amely falusias állattartásból származik.

A Biblia szerint Isten csupán Noénak engedte meg a húsevést, az özönvíz idején. A kabbalista Ari szerint csupán olyan megvilágosult ember engedheti meg magának a húsfogyasztást, akinek megvan a képessége, hogy az állat lelkét egy magasabb szférába juttassa. Ghandi azt tanította, a lelki fejlődés egy bizonyos szinten megköveteli, hogy beszüntessük élőlény társaink saját testi igényeink kielégítését szolgáló pusztítását. Paul McCartney híres bölcselete, hogy ha a vágóhidaknak üvegfaluk lenne, mindenki vegetáriánussá válna. Isaac Bashevis Singer, Nobel-díjas amerikai író szerint pedig az állatokkal szemben minden ember, még a legjámborabb is kegyetlen nácivá válik. A buddhizmus egyik alapgondolata, hogy sok millió korábbi életünk során valamelyik leszületésünkkor minden egyes lény volt már az anyánk. Akárhogy is: a „tápláléklánc királyaiként” nekünk van a legnagyobb felelősségünk abban, hogy mi az, és ki az, akit jóízűen – vagy inkább fölöttébb rosszízűen – elfogyasztunk.
A kedvemért próbáld ki a húsmentes hétfőt! Cserébe pedig megajándékozlak néhány kedvenc receptemmel, amelyek garantáltan legnagyobb kedvenceiddé válnak, és nem hogy húst, de tejterméket, és tojást sem tartalmaznak.

Egy új kedvencem, ami ünnepi alkalmakkor került az indiai családok asztalára: a vegetáriánus sajtgolyó, a malai
koft - ITT.
Egy indiai kedvenc, ami kiváltja a metróaluljárós péksütit: a szamósza - ITT.

Egy tibeti nemzeti étel, a momo, amelyet nem öt perc elkészíteni, de ha valami, hát ez megéri a munkát – ITT.

Egy brit klasszikus, ami Londonban lett nagy kedvencem: a pásztor pite - ITT.

Egy szuper-gyors és elképesztően finom desszertem: az omlós körtésmorzsa - ITT. Jó étvágyat ehhez is!

Nyugi bébi, nem lettem szekta tag

Írta márc 06 2012

A BORS napilap mai számában olvashattok egy rövid beszélgetést velem a Kabbaláról. Mivel a lap érthető okokból – mivel bulvárlapról beszélünk – nem hozhatta le a teljes interjút, és kellően szenzációs címet és bevezetőt is kapott, gondoltam megosztom veletek a szerkesztetlen változatot. És persze a vallásomat nem hagytam el… a buddhizmus szellemiségét élő, Kristna-tudatos vegetáriánus gyakorló kabbalista vagyok, hiszek az angyalokban, és bódi szatvának tartom Jézust és Mohamedet. És… akkor mi van? Elmondom mi: SZERETET.

 

Fotó: Ritter Doron

Hogyan találtál rá (vagy éppen talált rád) a kabbalára?

A szüleim igazi hippik voltak, akik sokféle “new age” bölcsességbe kukkantottak bele, és rengeteg, akkoriban Magyarországon különcök ösvényének tartott spirituális vonalon körülnéztek. A Kabbala volt az egyik. Engem alapjaiban buddhista szellemben neveltek fel – még három éves sem voltam, mikor először találkoztam a Dalai Lámával, és minden hétvégét a szüleim által alapított buddhista mediációközpontban töltöttünk -, de mivel a kabbala nem vallás, bárkinek a hitébe könnnyedén “beilleszthető”. Amikor országosan ismert lettem a tévének köszönhetően elszakadtam a spiritualitástól, és kizárólag a materiális dolgoktól vártam beteljesedést. Minél híresebb akartam lenni, és az sem zavart, ha ennek az az ára, hogy megosztom az embereket: tudatosan nyilatkoztam és öltözködtem polgárpukkasztó módon, és bár otthon a négy fal között be kellett ismernem magamnak: semmire se megyek a hírnév és a gazdagság illuziójával, kifelé mindig mosolyogtam. 25 éves koromra komoly étkezési zavaraim alakultak ki, és rászoktam a szorongásoldókra, antidepresszánsokra – a mélypont az volt, amikor a Viva kétnapos jótékonysági élő adsát úgy vezettem karácsonykor, hogy másnap a vendégekre sem emlékeztem. Eljött a pont, hogy találnom kellett egy utat, ami a sajátom, és magyarázatot kellett kapnom arra, miért van az, hogy minél kétségbeesettebben próbálok boldogulni, annál jobban a padlóra kerülök. Ekor a akadt a kezembe Yehuda Berg A Kabbala Ereje című könyve, amelyek a borítójára Madonna írt ajánlást: “Nincs itt semmiféle hókuszpókusz, vagy vallási dogmák: ezek a tanítások bárki számára elérhetőek és érthetőek, és bárki képes lesz velük az élete megváltoztatására.” Egy éjszaka alatt rágtam át magam a könyvön, és másnap felhívtam a tel avivi Kabbala Központot az első kérdéseimmel. Azt hiszem, amikor ezek a kérdések megszülettek a fejemben, akkor váltam a kabbala követőjévé.

Mióta követed a tanításait? Miért?

Öt évvel ezelőtt egy váratlan és nagyon szomorú tragédia történt az életemben: az édesanyám agyvérzést kapott. Három napig voltam mallette a kórházban, majd a karjaim között halt meg. Úgy éreztem tartozom neki és magamnak is annyival, hogy megtalálom a békémet. Amikor négy évvel ezelőtt Tel Avivba költöztem a párommal, az első utam a Kabbala Központba vezetett, ahol találkoztam mostani tanárommal, David Zakinnal. Azonnal rázúdítottam minden gondomat-bajomat a bulimiától kezdve a mamám haláláig, ő pedig felajánlotta nekem, hogy személyes tanítóként dolgozik velem heti rendszerességgel. Akkoriban nem volt angol nyelvű kurzus a tel avivi központban, így hétről hétre kettesben vettük át a meditációkat, a kabbalista gondolkodásmód alapjait, és azokat a “szabályokat”, amelyeket betartva az életem nagyon hamar 180 fokos fordulatot vett. A legfontosabb felismerésem az volt, hogy bármit teszek is, ne magamért, hanem mindenkiért tegyem. A kabbala legalapvetőbb tanítása, hogy mind felelősséggel tartozunk a velünk, és a világgal történő tragédiákért, és ha azt akarjuk, hogy a káosz helyét átvegye a végtelen boldogság, önzetlen megosztást és feltétel nélküli elfogadást kell gyakorolnunk olyankor és ott, amikor és ahol a leginkább nehezünkre esik.

Mivel jár ez?

Leginkább azzal, hogy egyre tisztábban látom a kijavítandó hibáimat és tévedéseimet, és egyre könnyebben ismerem be azokat. A laikusok számára a Kabbala Központ egy szekta, a vallásos zsidók egyszerűen marketingfogásként értelmezik, és sokan abban a tévhitben élnek, hogy kizárólag zsidók foglalkozhatnak a kabbalával. Ám a valóságban a központ szellemi vezetői, Rav és Karen Berg egyetlen dologban hisznek: “Mindent tolerálunk, kivéve az intoleranciát”. Éppe ezért a kabbala-tanulás mindenki számára azzal jár, amit ő maga sajátjának érez. Saját magam azt tapasztalom, hogy minél hosszabb ideje foglalkozom a kabbalával, annál több mindent adaptálok a hagyományok közül is: eleinte csupán a saját óráimra jártam, majd elkezdtem önkéntesként dolgozni az angol nyelvű tanfolyamokon, mint mentor, hamarosan pedig felelősségemnek éreztem, hogy Magyarországot is megismertessem a Kabbala Központtal, persze anélkül, hogy bárkit elijesztenék. Nem tartom magam sem megvilágosodott léleknek, sem spirituális vezetőnek: a kabbala tanulója vagyok, aki a saját bőrén tapasztalta, milyen csodákra képes az, aki beleássa magát ebbe a négyezer éves bölcsességbe. Mostanra amikor csak tehetem, részt veszek a péntek esti és szombat reggeli meditációkon, és minden napomat egy kabbalista szertartással indítom, a bevételem 11%-át pedig a központ egyik alapítványának, a Kids Creating Peace-nek ajánlom fel. Ez a szervezet arab, zsidó és keresztény gyerekek szocializálását tűzte ki célul, és olyan óvodákban, iskolákban működik Izrael és Palesztína terletén, ahol különösen nagy szükség van az elfogadásra.

Miben változtál a kabbalának köszönhetően? Mit kaptál tőle?

Azt hiszem, elég rámnézni, hogy ez egyértelművé váljon: amikor először léptem be a Kabbala Központ kapuin még platinaszőke voltam, nem léptem ki az utcára szájfény és púder nélkül, és a legfőbb témáim Britney Spears idegösszeroppanása és Paris Hilton botrányai voltak. Nem tudatosan változtam meg, és nem is szégyellem azt, aki voltam, hiszen szükségem volt arra, hogy megértsem: az exhibicionizmussal és a felszínességgel egészen biztosan nem tudok segíteni sem magamon, sem másokon. Tavaly ősszel jelent meg a második könvem – első Gumimatrac a Gangeszen, második Lélekbonbon címmel -, és mindkét kötetet imádják az olvasóim. Sikerült ráhangolódnom egy olyan dimenzióra, ahol képes vagyok kommunikálni az emberekkel, mert a közös gondjainkról és a közös megoldásainkról írok, mindezt úgy, hogy egy tinitől egy nagymamáig bárki megértse. A kabbalától megkaptam a lehetőséget arra, hogy ne ítélkezzek mások, vagy önmagam felett, ehhelyett foglalkozzak azzal, hogy önmagam lehető legjobb, legtoleránsabb, legtisztább változatává váljak. A világ csak akkor fog megváltozni, ha mi magunk, egyénenként készen állunk a változásra. Amikor ezt megértettem, a kapcsolatomban a drámákat és veszekedéseket harmonia váltotta fel, és akárhányszor megfeletkezem erről, és elvárásokat támasztok a kedvesemmel szemben, vagy hibáztatni kezdem valamiért, rögtön visszaköszön a múlt: kezdődnek a viták és a drámák. A kabbala tehát nem varázspor, amely egyszeriben mindent megváltoztat, hanem a tudatosság, amelyre ráhangolódva megértjük, hogy a munkának soha nincs vége, és mindig van egy következő szint.

Jelent-e valamit számodra azoknak a hírességeknek a névsora, akik szintén kabbalisták?

Madonna személyisége a kilencvenesévekben fogott meg, amikor megkapta Evita szerepét, mert egy szenvedélyes levélben megírta a rendezőnek, miért ő a legideálisabb a szerepre. Minél többet hallgattam a dalait és a nyilatkozatait, annál jobban inspirált. Madonna számomra az önmegvalósítás manifesztációja, mert az emberi vágyak három lépcsőfokát megjárva testiségre, majd hatalomra, végül spirituális fényre áhítozott. Azért inspirál, mert én is a “sex sells” törvényét kihasználva vívtam ki a figyelmet, majd a bugyuta botrányok után kezdtem ráébredni: most, hogy eljutottam idáig, ideje valami valódit adnom. Bevalljuk vagy nem, nagyon sokan Madonna miatt kötöttük fel a vörös fonalat – talán anélkül, hogy egyáltalán tudtuk is volna, mit jelent. Ezt “beismerni” nem ciki, sokkal kellemetlenebb volna azt hangoztatni, semmi köze a kettőnek egymáshoz. Madonna számomra közvetítő ebben a világban: már pontosan látom: azért volt “szükségem”rá, hogy megismertesse velem a kabbalát. Mára számomra egyértelművé vált: ez a nő, akire az egész világ valamiféle perfekcionista droidként gondol, valójában végtelenül alázatos lélek, aki bármire hajlandó, képes, és elszánt azért, hogy a világot jobb hellyé tegye. Ezt pedig egyéni szinten valósítja meg, milliókat inspirálva.

Madonnától egy sajtótájékoztatón személyesen is kérdeztél a kabbalával kapcsolatban. Mire irányult pontosan a kérdésed, és mit válaszolt Madonna?

A Velencei Filmfesztiválon, ahol részt vehettem W.E. című filmjének díszbemutatóján azt mondta: összehozni ezt a filmet nehezebb volt, mint bármi, amivel eddig fogallkozott. Túl egy fájdalmas váláson, egy költözésen, és egy három éven át tartó kutatómunkán, forgatókönyvíráson majd rendezésen élete legemberpróbálóbb időszakán volt túl, én pedig megkérdeztem tőle, többet meditált -e, és szigorúbb volt -e önmagával szemben. A kabbala tanai szerint akkor kaphatjuk meg azt, amire vágyunk, ha korlátozzuk az egónkat, és önmegtartóztatóak vagyunk az élet azon területein, ahol a legkevésbé szeretnénk azok lenni, és nem hagyunk helyet a kétségeinknek. Azt felelte: “Muszáj testileg, lelkileg és szellemileg is felkészítened, és spirituálisan megerősítened magad, mielőtt belevágsz egy ilyen nagy projektbe. Teljes bizonyossággal kell abban, amit csinálsz.”, majd ezek után a film összes szereplője elmondta, milyen sokat adott hozzá a produkcióhoz, hogy a rendező ilyen erős spirituális gyökerekkel rendelkezik. A 25 perces sajtótéjékoztatóból 5-6 percet szánt a stab ezekre a válaszokra, és másnap a brit napilap, a The Sun ezekre építette fel a címlapsztorit. Madonna személyes Kabbala tanára, Eitan Yardeni másnap az írta nekem e-mailben: “Elképesztő volt, köszönöm!”

Milyen szerepet vállalsz a kabbala magyarországi megismertetésében?

Három évvel ezelőtt a Facebookon indítottam egy csoportot “Kabbala Központ Magyarország” néven, és eleinte 10-12 érdeklődővel tartottunk összejöveteleket, gyakran teázókban, vagy épp a Margit-szigeten. Akkor lettünk többen, amikor fordítani kezdtem a köpont szellemi vezetőjének napi útravalóit: Yehuda Berg néhány mondatos bölcsességeit mindenki megkapja, aki feliratkozik a hírlevelünkre. Felépítettem egy magyar nyelvű honlapot, és két évvel ezelőtt a tanítás is megkezdődött  magyar nyelven: egy korábban New Yorkban és Los Angelesben élő tanuló, Fogl Hana kezdett foglalkozni a hazai tanulócsoporttal. A budapesti otthonomat felajánlottam arra, hogy egy éven át afféle “mini Kabbala Központként” működjön – itt szálltak meg a Budapestre látogató tanáraink -, és a mai napig rendszeresen tartom a kapcsolatot az otthoni tanulócsoport vezetőivel. A legfontosann számomra azonban az, hogy akik a könyveim kapcsán érdeklődni kezdenek a kabbala iránt, azok bátran fel merjék venni a kapcsolatot velem. Minden levélre igyekszem válaszolni, és segíteni abban, hogy megtalálja a helyét a világban az, aki épp olyan elveszettnek érzi magát, mint én öt évvel ezelőtt.

Köszönet Trencsényi Dánielnek és Földvári Zsófinak a beszélgetésért és a lehetőségért.