Archívum: 'levél'


Próbáld ki a húsmentes hétfőt!

Írta jan 04 2013

Néhány napja kaptam egy mailt, amelyben ez állt: „Mindig olvasom az írásaidat, és hétről hétre úgy érzem, mintha direkt nekem írnál: az üzenetek valahogy mindig tökéletesen passzolnak egy aktuális élethelyzetemre. Most viszont nem emiatt írok. Tudom, hogy te vegetáriánus vagy, és sokszor olvasom, hogy kiállsz emellett az életmód mellett. Én világ életemben húsevő voltam, és bevallom, nem szeretem rosszul érezni magam emiatt, ahogy az sem esik jól, ha valaki ítélkezik felettem, amiért húst eszem. Te is folyton arról írsz, hogy fogadjuk el egymást… mit tanácsolsz nekem, aki nem akarom feladni a húsevést. Vagy méginkább… miért adnám fel?!”

Don’t u just love dinner leftovers at midnight? ;)

Sokáig gondolkoztam rajta, mit is válaszoljak, mikor végül eszembe ötlött, hogy valószínűleg ez a kérdés nem egyedül Katában, hanem másokban is felmerülhetett. És mivel eszemben sincs térítőként viselkedni, vagy sarkos véleményt alkotni, úgy határoztam: a heti útjelzőt kivételesen a húsevés, pontosabban a hús nem-evés témájának szentelem. Mielőtt négy évvel ezelőtt vega lettem volna, én voltam a világ egyik legnagyobb húsevője: félkilós argentin steakeket tüntettem el, és rajongtam a dupla sajtburgerért. A világ akkor kezdett megfordulni velem, amikor egy nap kedvenc éttermemben egy libacombot falatoztam óriási élvezettel, miközben Özge, a kíniai meztelenkutyám az ölemben szuszogott. Ahogy ott feküdt, nem tudtam nem észrevenni: a kis combocskája szinte hajszál pontosan ugyanolyan formájú, méretű, mint Özge virgácsa Felmerült bennem a kérdés: mégis miben különbözik a tányéromon lévő élőlény az ölemben lévőtől. Ettől fogva minden alkalommal, amikor valamilyen „állatot” ettem, átfutott az agyamon a gondolat: valószínűleg csak idő kérdése, és el fogom hagyni a húst…

Ám mivel nem akartam csak úgy beleugrani a vega-létbe anélkül, hogy tudnám, hogyan is kell ezt okosan csinálni, előbb olvasgatni kezdtem a weben. A húsmentes étkezést népszerűsítő honlapokról hamarosan megtudtam, hogy az elmúlt negyven esztendőben állattartás érdekében az Amazonasz dzsungeleinek 90 százaléka lett a takarmánynövény- termesztés áldozata. Egyes kutatások szerint a nagyüzemi állattartás – és így a hús, tojás és tejfogyasztás – az üvegház-hatást okozó gázok 51%-áért tehető felelőssé – ez jóval több, mint amennyi a repülőgépek, vagy autók mérgező gáz kibocsátása. Ráadásul az antibiotikumokon és mérgező adalékokon élő állatok után olyan káros anyagok kerülnek az élő vizekbe, amelyek az óceánok élővilágát is veszélyeztetik. Belefutottam Alec Baldwin “Meet your Meat” című filmjébe is, amelyből megtudtam: a domboldalon legelésző bocik, és édesen kapirgáló pipik manapság csak a nagymamák kertjében, és a mesekönyvekben léteznek – és persze a bio farmokon. Ám a szupermarketek, gyorséttermek, nagybani piacok és a legtöbb vendéglő által kínált tojás, tejtermékek és húskészítmények „donorai” soha életükben nem voltak friss levegőn, és a napfénnyel sem találkozhattak. A szerencsésebb baromfik még levágás előtt elpusztulnak szívrohamban, vagy tüdőbetegségekben pusztulnak el, hiszen a génmanipulált „csodaszereknek” köszönhetően abnormális méretűre dagadnak. És mivel a madarak gyakran egymásnak esnek a stressz hatására, rutin, hogy a keltetőből kikerülve tűzforró pengével csípik le a csőrüket.

És bár még ma is tartja magát az a feltételezés, hogy aki nem eszik húst, nem jut elég fehérjéhez, így számtalan betegség és gyors öregedés vár rá, ha egy pillantást vetünk azokra a sztárokra, akik elbúcsúztak a húsevéstől,
világossá válik: ha valaki okosan állítja össze a vegetáriánus, vagy vegán étrendet, fényeebben és egészségesebben ragyog majd, mint valaha. Olyan hírességek, mint Gwyneth Paltrow, Bryan Adams, Gillian Anderson, Kate Bosworth, Cheryl Crow, Sophie Ellis Bextor, Leona Lewis, Chris Martin, Moby, Yoko Ono, Kelly Osbourne, Kevin Spacey és Twiggy mind azt tanácsolják: ha valaki nem tud, vagy nem akar átigazolni a vega-csapathoz, legalább hetente egyszer tartson „húsmentes hétfőt”. A sztárok, a média mellett nagyhírű éttermek s csatlakoztak a kampányhoz, és hétfőnként vegetáriánus menüt kínálnak. Legendás séfek, és húsevő ínyencek világszerte, és Magyarországon is nyitottak a veganizmusra: Linda Long „Great Chefs Cook Vegan” című szakácskönyvét például Mautner Zsófia, a szeretett gasztro blogger, a Chili és Vanilia szakácskönyv szerzője is előszeretettel ajánlja olvasóinak.

Dinner time

Mostanság két amerikai ex-modell, Rory Freeman, és Kim Barnouin vegán Bibliái tartják lázban a divat, a szépség és a társadalmi felelősségvállalás híveit világszerte. A két hölgy Skinny Bitch címmel dobott piacra a női magazinok és pletykalapok nyelvezetét idéző kézikönyvet, mely egycsapásra Hollywood kedvence lett – Victoria Beckham például egy lépést sem tesz nélküle. Persze Posh nem csak a szépségét, hanem családja egészségét is védi: egy friss kutatás eredménye szerint a jól összeállított vegán étrend minimálisra csökkenti a rákos betegségek, és a szívroham kockázatát, a növényi fehérjék, rostok és szénhidrátok pedig minden szükséges tápanyagról gondoskodnak. A hazai biopiacok és reform élelmiszereket kínáló üzletek pultjai roskadoznak a sajtot és tojást is kiváltó tofutól, a húsok helyettesítésére tökéletesen alkalmas szejtántól – azaz búzafehérjátől, és bár az átállás sokak számára eleinte nehézkes lehet, anyagilag is megéri: egy kiló füstölt tofu ugyanis nagyjából 1500 forint, míg ugyanennyi átlagos árú füstölt sajt 4000 forintba kerül. Aki pedig sosem szeretne, és nem is akar lemondani a húsevésről, annak is alternatívát kínál az itthon is működő „boldog állat” jóléti program. A mozgalom térhódításának köszönhetően olyan baromfi, marha, sertéshúst, és tojást és tejterméket is vásárolhatunk, amely falusias állattartásból származik.

A Biblia szerint Isten csupán Noénak engedte meg a húsevést, az özönvíz idején. A kabbalista Ari szerint csupán olyan megvilágosult ember engedheti meg magának a húsfogyasztást, akinek megvan a képessége, hogy az állat lelkét egy magasabb szférába juttassa. Ghandi azt tanította, a lelki fejlődés egy bizonyos szinten megköveteli, hogy beszüntessük élőlény társaink saját testi igényeink kielégítését szolgáló pusztítását. Paul McCartney híres bölcselete, hogy ha a vágóhidaknak üvegfaluk lenne, mindenki vegetáriánussá válna. Isaac Bashevis Singer, Nobel-díjas amerikai író szerint pedig az állatokkal szemben minden ember, még a legjámborabb is kegyetlen nácivá válik. A buddhizmus egyik alapgondolata, hogy sok millió korábbi életünk során valamelyik leszületésünkkor minden egyes lény volt már az anyánk. Akárhogy is: a „tápláléklánc királyaiként” nekünk van a legnagyobb felelősségünk abban, hogy mi az, és ki az, akit jóízűen – vagy inkább fölöttébb rosszízűen – elfogyasztunk.
A kedvemért próbáld ki a húsmentes hétfőt! Cserébe pedig megajándékozlak néhány kedvenc receptemmel, amelyek garantáltan legnagyobb kedvenceiddé válnak, és nem hogy húst, de tejterméket, és tojást sem tartalmaznak.

Egy új kedvencem, ami ünnepi alkalmakkor került az indiai családok asztalára: a vegetáriánus sajtgolyó, a malai
koft - ITT.
Egy indiai kedvenc, ami kiváltja a metróaluljárós péksütit: a szamósza - ITT.

Egy tibeti nemzeti étel, a momo, amelyet nem öt perc elkészíteni, de ha valami, hát ez megéri a munkát – ITT.

Egy brit klasszikus, ami Londonban lett nagy kedvencem: a pásztor pite - ITT.

Egy szuper-gyors és elképesztően finom desszertem: az omlós körtésmorzsa - ITT. Jó étvágyat ehhez is!

Az én naplóm a te naplód

Írta máj 18 2012

“Steiner Kristóf legújabb könyve amolyan földközi-tengeri „roadmovie”, melyben a hétköznapi kalandok mögött ott húzódik a végtelenített kis karkötő, a kabbala vékony, piros fonala. Ezek a feljegyzések az elmúlt öt év során születtek, hősei azok a lélektársak, akikkel az olvasók már sodródhattak 2009-ben Gumimatraccal a Gangeszen, tavaly pedig velük falatozhattak a szerző Lélekbonbonjaiból.”

Borító: Jose Simon

A Hajónaplókat egy szürreális, ám nagyon is valós kaland köré építette: néhány évvel ezelőtt merészen válaszolt egy meglehetősen szokatlan apróhirdetésre, és hamarosan a nyílt tengeren találta magát egy vadidegennel, s – ahogy az lenni szokott – a nagyon is jól ismert démonaival. Miközben rejtélyes útitársával bejárja és végigkóstolgatja Dél-Európa tengerparti városait, hamar kiderül, hogy nem ő az egyetlen a hajókabinjukban, aki puzzle-ként próbálja összeilleszteni a szívét. Kristóf persze személyes hőseitől sem szakad el: a magyar pop kultúra kishercegét hol Hollywood aranykorába fújja el a szél, hol pedig a Velencei Filmfesztiválra evez, ahol nem csak Madonnával, de kallódó önmagával is találkozik végre. Bon voyage!

“A könyvek eleven lények, csak vannak felnőttek, akik ebben még nem hisznek. Steiner Kristóf Hajónaplók című kötete és Liz Gilbert Ízek, imák, szerelmek regénye egyszer összeakadt valami koktélpartin, e-mail címet cseréltek, és azóta rendszeresen leveleznek. Mindkettőnek megvolt már a maga élete, mikor a cyber-óceánon egymás mellé sodródott az az aranyos kis bárkájuk, és bizonyára csillogó szemmel állapították meg, hogy mindkettő csúcsra tör a nápolyi Da Michele-pizza leírásában, meg a váratlanul ajándékba kapott útitársakéban. Kristóf valószínűleg jócskán tartogat még mondanivalót valamelyik világjáró kabátkája zsebében.” Esze Dóra

A kötet előrendelhető itt. Karikázd be a naptáradban! Június 9-én szombaton 18 órakor az Ulpius-ház Könyvkiadó standjánál Hajónaplók dedikálás! A könyvbemutató közönségtallkozóról, amelyet a Móricz Zsigmond körtéri Ulpius-ház Könyvesboltban rendezünk meg hamarosan értesítünk mindenkit. Lájkold a könyv Facebook oldalát.

I <3 Haters! – A gyűlölködő levélíró, aki megmentette a napomat

Írta máj 13 2012

Ma kaptam egy nagyon izgalmas mailt, amely röviden összefoglalva egy fasiszta-rasszista-náci kirohanás volt. És mivel Yehuda Berg azt tanácsolta egyik nap az útravalójában, hogy ugráljunk örömünkben, ha nehézséggel találkozunk, baromira megörültem a felém hömpölygő gyűlölethullámnak.

…but they can always wake up and start luvin’!

Amúgy is kicsit motiválatlannak éreztem magam ma, és a lehetőség, hogy uralkodhatok magamon totál felvillanyozott. Klaviatúrát ragadtam, és feleltem is nekik, de mint kiderült, a mail egy “válaszolhatatlan” mail címről érkezett. Ilyenkor jön jól, ha az embernek van egy blogja, nem igaz? Íme a levelezésünk szórul, szóra…

Tamy és Balázs sürgönye

“Szia Kristóf!

A kutyád felől érdeklődnénk, jól van e még? Vagy már szegényt lecserélted a macskára? 

Te találkoztál már az aranyér tüneteivel? Képzeld van egy nagyon híres-neves aranyér specialista magyarországon. Gondoltam felhívom a figyelmedet rá, hiszen előbb vagy utóbb úgy is szükséged lesz rá. 

Kedves Kristóf! Remélem a barátoddal vagy a fasztudja kivel a faszos pároddal, jól éltek, és nem itthon Magyarországon rontjátok a levegőt! 

Remélem nem voltam túl bunkó,

Üdvözlünk téged! egy normális hetero párkapcsolat”

És a válaszom:

Kedves Tamy és Balázs,

Özge természetesen megvan, itt szuszog a kanapén. :) Mellette van egy másik kutyusunk is, ő az utcáról került hozzánk. Köszönöm az ajánlást, remélem soha ne lesz rá szükségem, ahogy eddig sem volt. És ha már itt tartunk: én ismerek egy specialistát, aki abban segít, hogy ne ítélkezz mások felett, és képes legyél az elfogadásra és a feltétel nélküli szeretetre. Úgy hívják, hogy Te Magad. Mert én őszintén hiszek benne, hogy ez a gonoszkodás a részetekről nem az igazi énetek. Az igazi én, lelki szinten, nem összemocskolva előítéletekkel és a társadalom elvárásaiból eredő agyzavaraitól, mindig szeret, és mindig elfogad. A kedvesemmel Tel Avivban élünk, de gyakran utazom haza, mert szeretem az országot, és sokszor hiányoznak a barátaim. A tapasztalatom az, hogy bár egyre nagyobb a feszültség otthon, kommunikáció nélkül nincs előrelépés – ezért is válaszoltam a leveledre, és ezért tartom fontosnak azt is, hogy továbbra is írjak könyveket az otthoni olvasóimnak. Szerencsére sokan vannak.

Nem voltál túl bunkó, rosszabb napjaimon én is megbántok másokat. Emberek vagyunk, előfordul, de mindig törekednünk kell rá, hogy ne történjen meg újra, mert ha jó emberek akarunk lenni, mindenkivel szeretettel és tisztelettel kell bánnunk. Örülök, hogy boldog pápkapcsolatban élsz, kívánom, hogy maradjatok együtt örökké, és tanuljatok sokat egymástól, egymásról. Arra pedig, hogy mi a “normális” egy idézettel felelnék:

“Nem mértéke az egészségnek, hogy valaki hogyan alkalmazkodik egy beteg társadalom normáihoz.”  Jiddu Krishnamurti

Barátsággal, Steiner Kristóf