Archívum: 'Budapest'


Ledőltem a Díványra!

Írta Már 20 2014

Drága jóbarát, míg a steinerkristof.com egy napon új életre kel, és feltámadik, mint hamvából a főnix a Harry Potterben, kövesd írásaimat a Díványon és a Facebook oldalamon! Angol nyelven továbbra is blogolok a WhiteCityBoy blogon – az ehhez kapcsolódó Facebook oldalamat itt találod. De van ám még tovább is!

Magyarul ugyanis – a nyomtatott lapok mellett – az Index.hu populáris kult potrálján folytatom az írást: vegán receptekről, könnyű spiritualitásról, filmekről, dalokról, utazásról, életről-halálról mesélek, ahogy azt már tőlem megszokhattad.

IDE KATTINTVA MINDIG MEGTALÁLOD AZ INDEX / DÍVÁNY ROVATOM LEGFRISSEBB, ÉS ARCHIV CIKKEIT IS.

IDE KATTINTVA AZ INDEX “Nesze!szer” BLOGON VASÁRNAPONKÉNT MEGJELENŐ ÚTJEZŐIMET OLVASHATOD.

EZEK ITT PEDIG KORÁBBI CIKKEK TŐLEM ÉS RÓLAM AZ ORIGO / LIFE.HU-N 

ITT KÖVETHETSZ FACEBOOKON – ÍGY NEM MARADSZ LE A NYOMTATOTT SAJTÓBAN MEGJELENT ÍRÁSAIMRÓL. 

Családalapítás – másképp…

Írta Már 30 2013

Szeretettel hívlak meg Magyarország első LMBT családi napjára, amelyet a Szivárványcsaládokért Alapítvány és az InterAlia alapítvány, és a BabyBloom Hungary közösen szerveznek meg. Szemináriumunk témája: mesterséges megtermékenyítés és dajkaanya segítségével történő családalapítás.

Ma Magyarországon a dajkaanya segítségével történő családalapítás nem csak a melegek, de a heteroszexuális párok számára is törvénybe ütközik. A homoszexuális párok kiskapukat használva – például segítőkész ismerősön, baráton, gyermekre vágyó leszbikus páron, esetleg örökbefogadáson keresztül juthatnak gyermekhez. Igaz ez utóbbi is csak akkor legális, ha a férfi egyedülálló apaként adoptálja a gyermeket. Ez a jogi útvesztő sokak számára idegörlő lehet.

A BabyBloom egy alternatív családokat segítő ügynökség, amely a családtervezéstől és jogi kérdések megválaszolásától mesterséges megtermékenyítésen és dajkaanyaközvetítésen át a papírmunkákig minden lépés során segíti ügyfeleit. Olyan szolgáltatást ajánlunk, melynek során a regisztrációtól számított egy éven belül bárki szülővé válhat, csodálatos és legális lehetőséget kínálva meleg, leszbikus és meddő heteroszexuális pároknak és egyedülállóknak is.

A BabyBloom elsőszámú partnerei az Oregon Reproductive Medicine (ORM) termékenységi kllinika és a North West Surrogacy Center (NWSC). A NWSC 18 éve szolgálja az alternatív családokat, olyan szakemberekkel, akik 35 éve a szakmában dolgoznak. Feladatuk, hogy megtallják a leendő szülők számára a dajkaanyát. Az ORM a világ egyik legsikeresebb termékenységi klinikája, ahová az USA minden egyes államából, és több, mint 40 európai országból érkeznek leendő szülők.

A BabyBloom szemináriuma Április 7-én 14.15-kor kezdődik a Bálint Ház Kohn termében. (Budapest, Révay utca 16.)

Vendégeim: • Sandra Hodgson, az NWSC igazgatója és társalapítója személyesen szervezi meg a találkozókat a leendő szülők és a dajkaanyák • John Chally, az NWSC társalapítója az adminisztrációval és pénzügyi kérdésekkel foglalkozik • Dr. Brandon J. Bankowski, az ORM orvosa, a reproduktív orvoslás egyik elsőszámú specialistája • Andrea Speck-Zulak, az ORM általános klinikai igazgatója • Jonathan Kipp, az ORM marketing igazgatója • Guy Tatsa, a BabyBloom ügynökség alapítója és igazgatója

Személyes, INGYENES konzultáció: +36206629018, +972547822475, info@babybloom.co.il, babybloomhungary@gmail.com www.facebook.com/babybloomhungary

Mind kiválasztottak vagyunk!

Írta nov 27 2012

“Itt az ideje, hogy felmérjük, hány zsidó ül a parlamentben és a kormányban!” csattant fel Gyöngyösi Márton,  jobbikos képviselő tegnap a Parlamentben.  Úgy fest, Magyarországon néhányan (ismét) eljelejtették, amit Teréz Anya tanított: “Ha mindenki tisztán tartaná a saját portáját, az egész világ tiszta lenne.” Ám hibásokat keresni a mocsokért mindig sokkal könnyebb… Hajónaplók című könyvemből idézek.

“A világunkban évezredek óra dúl a harc, és a téma mindig ugyanaz: „te más vagy mint mi, mi jobbak vagyunk”. Ennek a rendkívül irritáló és egoista gondokodásmódnak az áldozatai vagyunk mindannyian, akik este bekapcsoljuk a híreket, és komolyan elhisszük, hogy objektív képet alkothatunk a világról az ott látott képek alapján. „A zsidók bombázzák Palesztínát.” modja valaki, nekem pedig csörög a mobilom, és a Gázai övezetben élő közeli barátaim hívnak, hogy ne aggódjak értük, mert lent vannak az óvóhelyen, és minden oké. Hát azt kell mondjam, hogy nem. Semmi sem oké.

A kabbala szerint kiválasztottnak lenni nem azt jelenti, hogy a zsidók jobbak volnának az arabknál, keresztényeknél, vagy akár a Justin Bieber rajongóknál. A kabbala szerint senkinél sem vagyunk jobbak, de lehetünk önmagunk legjobb változatai. Aki a változás útját választja, kitör a fogságból, kettéválasztja a káosz tengerét, és megtalálja az ígéret földjét a szívében. A bibliai időkben az izraelitáknak sikerült mindez, és ezért a mai leszármazottaik mind felelősséggel tartoznak azért, hogy az emberiség eszébe vési –e végre: a csodák nem maguktól történnek, hanem mi valósítjuk meg őket azzal, hogy képesek vagyunk feltétel nélkül szeretni, elfogadni, és tudatában annak, hogy sosem látjuk a teljes képet, küzdünk az élet édes nehézségeivel. Mindannyian egy olyan nemzedék leszármazottjai vagyunk, amelynek tagjai hittek a csodákban. Mind ugyanazt az isteni szikrát hordozzuk magunkban, de a saját ítélkezésünk eltakarja előlünk az embertársaink tökéletességét.

Kiskoromban ünnepi pillanatként éltem meg, mikor kiraktam a matróz-zakóm gallérjára a piros-fehér-zöld kokárdát. Az elmúlt évek eseményei azonban olyan mélyen megváltoztatták bennem e három szín feltüntetésének jelentését. A vadnacionalizmus annyira megtépázta a magyarságtudatomat, hogy végül arra az álláspontra kellett jutnom: a világ polgára vagyok, mint minden ember, állat, virág és kavics, és ennél több “hovatartozásra” nincs is szükségem. Hiszen itt mind egyek vagyunk. Néhány éve Budapesten sétálva egy kislány rámkiáltott: “Kristóf, én vettem le a kendőt!” Eszembe jutott, hogy pár hónapja egy tinilány a tanácsomat kérte: a muzulmán mamája ragaszkodik hozzá, hogy viselje a kendőt, ő viszont nem érzi szükségét, hiszen a spiritualitást nem a külsőségek határozzák meg. Amikor felimertem a lányt, spontán magamhoz öleltem.

Ebben a pillanatban tudtam, hogy mindegy, ennek a kislánynak a szülei Szaud-Arábiából, Törökországból vagy Óz birodalmából valók, én épp olyan honfitársamnak érzem őt, mint bárki mást, aki bátran, másokat szeretve, tisztelve és elfogadva keresi a saját ösvényeit. Zsidó-arab-cigány-magyar-meleg-lábfetisiszta-képregénygyűjtő… kit érdekel? Mind egyre megy. Mind kiválasztottak vagyunk. ”